Viktor Pelevinnel kedves molyos barátaimon keresztül ismerkedtem meg kb 13 éve. Több könyvét is elolvastam, de Az agyag géppuskán kívül a többi nem fogott meg. A régebbi, klasszikus könyveit pedig már nem lehet beszerezni, csak antikváriumban, aranyáron. Évekig el is felejtkeztem a szerzőről. Aztán nemrég szembejött egy cikk a neten a Transzhumanizmus Rt-ről, azzal a szöveggel, hogy ez a legkönnyebben fogyasztható Pelevin könyv. Ennek hatására úgy döntöttem, hogy teszek egy újabb próbát az íróval. És bejött. Nagyon.
A Transzhumanizmus Rt. egy disztópia, amely kb. 300 évvel későbbi jövőben játszódik, ami természetesen sokban különbözik a mai életünktől. A regény hat fejezetből épül fel, amelyek mindegyike más nézőpontból mutatja be a szerző által teremtett különleges világot. Ezek teljesen önálló, kerek egész történetek, és nekem nagyon tetszett az összes. A könyv végén persze azért összeérnek a szálak.
A regény címe nagyon találó és többrétegű. A transzhumanizmus szó arra utalhat első hallásra, hogy sikerül túllépni az emberi létformán, de aztán kiderül, hogy nem teljesen erről van szó. Tele van a regény eszement ötletekkel és fekete humorral. Van egy olyan gyanúm, hogy valamilyen kábítószer hatása alatt írta Pelevin. Azért én sajnálom, hogy mégis ilyen földhözragadt lett a vége, ennyire emberi. De összességében nagyon tetszett, főleg mert azokhoz a gyenge könyvekhez képest felüdülés volt, amiket előtte olvastam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése